Tisztelt Kiállítóművészek és Vendégek!

Kedves NŐK és FÉRFIAK!
Ez a kiállítás, a Női művészet, kellő okot és alkalmat ad arra, hogy röviden áttekintsük a NŐMŰVÉSZETTEL kapcsolatos történeti fordulópontokat.
Először is nézzük, miként definiálják röviden a NŐMŰVÉSZETET.
„Olyan, nők által művelt művészeti tevékenység, amely a nők önreflexiójával, ill. a női identitás és a nők reprezentációjának kérdéseivel foglalkozik. .... Nem azonos a “feminista
művészettel”, amely történeti kategória, s amelyen többnyire programszerű, a patriarchális társadalom művészeti berendezkedésével szembenálló, a feminizmus ideológiáján alapuló
művészet értendő. Nem köthető egyetlen stílushoz vagy műfajhoz sem, hanem azok sokfélesége jellemzi.” – írja az artportal – internetes művészeti hír- és adatbázis weboldal.
Ha a nők művészeti tevékenységének kezdetére szeretnénk visszatekinteni, csak feltételezett adatokat lelhetnénk az őskori régészeti leletek díszítőmotívumai, szakrális tárgyai között. De
ilyen messzire ne nyúljunk vissza. Egyszerűbb, ha egyrészt lokalizáljuk Magyarországra a nőművészeti tevékenységet, másrészt valamely dátumhoz kötött, intézményesített eseményt említünk meg: erre a legmegfelelőbb
lehet a képzés.

A XIX. század második felében a nők társadalmi szerepének megváltozásához, a professzionális képzés, a munkavállalás, tehát az emancipációs kérdések mellé országos
nőszervezetek álltak. 1869-ben az Országos Nőképző Egylet saját forrásaiból felállította az első mintatanodát, amely az első leánygimnázium lett. Ugyanebben az évben létrejött az első
felsőfokú képzés, a Magyar Királyi Állami Tanítóképző a Várban, majd 1871-ben az Országos Nőiparegylet megalapította a Női Ipartanodát. 1885-ben megalakult a Mária
Dorothea Egylet, amely a nők egyetemi képzését tűzte ki célul.
A nők középszintű rajzképzése egyrészt a leánynevelőintézetekben, mint kiegészítő tantárgy, külön díjazás ellenében működött hasonlóan az otthoni magán rajzoktatáshoz.
A női, amatőr képzőművészeti tevékenység a jólneveltség fokmérőjének számított, ugyanakkor a műkedvelő rajzolgatásban arisztokratikus, a nemzet, a magyar középréteg (családi) életét (gazdaságilag) veszélyeztető tevékenységet láttak. Az 1860-as évekre a női képzőművészeti tevékenység a társasági életben nélkülözhetetlen gyakorlattá, a középréteg kulturális önmeghatározásának alkotórészévé vált. – írja Bicskei Éva egy tanulmányában.
Az első képzőművészeti felsőfokú képzés - a mai Magyar Képzőművészeti Egyetem elődeként - 1871-ben Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde néven alakult
meg, ahová már az első évfolyamtól járhattak nők, igaz külön csoportban, külön teremben és külön tanrenddel.
1908-tól 1949-ig működött az első női képzőművészeti civilszervezet, a Magyar Képzőművésznők Egyesülete, amelynek első bemutatkozása 1909-ben a Nemzeti Szalonbanvolt. 1931-ben az egyesület konzervatív szemléletével szemben alakult meg az Új Nyolcak csoport.
A második világháború után a nők első csoportos fellépése nem a képzőművészetben, hanem a “kísérleti textil” területén történt, amelyben a Velemi Alkotótelep óriási szerepet játszott.


Hosszú idő után az első nőművészeti kiállítást 1979-ben Hegyi Lóránd rendezte, majd ezt követte az 1995-ös Vízpróba. 2000-ben az Ernst Múzeumban Keserű Katalin által rendezett
„A második nem” című kiállítással pedig elismerést nyert maga a fogalom a szakma számára.
A XX. század második felében erősödik, formai, tartalmi jegyeiben, kifejezésmódban, anyaghasználatban és technikában egyre markánsabban nyilvánul meg a nőművészet, ezzel párhuzamosan és egyre jobban előtérbe kerülnek a nőművészeti kutatások, írások.
2005-ben elindul a Kőszegi Művészeti Egyesület „azzal a céllal, hogy a város, a régió, de ezen túl is a művészeti közélet meghatározó szereplője legyen.” NŐ alkotói csoportként a 15.
születésnap keretében mutatkoznak be először. A kiállított munkák – festmények, grafikák, kerámiák, üvegmunkák, fotók – külső és belső világunk női megélését és annak az anyagban megformálását, rejtélyekben és gondolatban ugyanolyan gazdag, sokszínű világot mutatnak be, mint amilyenek mi vagyunk: NŐK.


A kiállítást megnyitom és sok szeretettel ajánlom figyelmükbe!


Köszönöm, hogy meghallgattak.

Kedves Barátaink! Egyesületi tagok!

Tisztelettel hívjuk Önöket 2017.október 10-én kedden 18 órára a Csikar Csárdába
egyesületünk kuratóriumi ülésére.

Javasolt napirendi pontok:
- egyesületünk anyagi helyzete:
- a 2018 évi programok megbeszélése
- javaslatok az éves tematikus kiállításokhoz
- a következő évi nyári fesztivál.

Kőszeg, 2017. szeptember 10.

Lőrincz Zoltán Oroszné Kupi Teréz
az egyesület elnöke az egyesület titkára


Liebe Freunde! Vereinsmitglieder!

Wir laden Sie herzlich am 10. Oktober 201, 18 Uhr in den Csikar Csárda zur Kuratoriumsitzung ein.
Themen der Sitzung:
- finanzielle Lage des Vereins
- Programmbesprechung fürs Jahr 2018
- Vorschläge zu thematischen Ausstellungen des nächsten Jahres
- Sommerfestival im nächsten Jahr

Kőszeg, 10. September 2017

Zotán Lőrincz Teréz Oroszné Kupi
Präsident Schriftführer

Kőszegi Művészeti Egyesület
9730 Kőszeg Alsó krt. 45.

Meghívó
Éves Közgyülésre

2016. december 5. hétfő 18 óra
Helye: Csikar Csárda, Kőszeg, Alsó krt. 12.

Programpontok:
Levezető elnök: Lőrincz Zoltán
1. Köszöntő
2. A határozatképesség megállapítása
3. Visszatekintés a 2016-os évre
4. Tervezett programok 2017-re
5. Pénzügyi beszámoló: Halász Ildikó
6. Egyebek

 

 

Tóthárpád Ferenc

„… az igazról, a szépről, a jóról…”.

(Tízéves a Kőszegi Művészeti Egyesület)

 

Kőszeg, a határ menti kisváros nagy múltú egyesületekkel dicsekedhet. A Concordia - Barátság Énekegyesület 2009-ben ünnepelte, Kőszeg Város Koncert Fúvószenekara pedig 2016 nyarán „kürtöli világgá” 150. jubileumát. Ugyancsak patinás egyesületeink sorát gazdagítja az előbbiektől csak három évvel fiatalabb Kőszegi Önkéntes Tűzoltó Egyesületi és a Kőszegi Polgári Kaszinó,ii amely már a 180. évfordulóját is betöltötte.

Ilyen előzmények után előhozakodhatunk-e a legifjabbakkal? Miért is ne? Főként, ha olyanokról szólhatunk pár gondolatot, mint a Kőszegi Művészeti Egyesület / Kőszeger Kunstverein (KME), amely szó szerint: új színt hozott a mindennapokba.

 

 

  1. KÉP : Az egyesület logója

 

Ha a kisváros képzőművészeti életének előzményit kutatjuk, értékes kincsekre bukkanhatunk. Említsük csak az 1798-ban induló „Rajzoló oskola” fellelhető alkotásait, vagy – hogy csak egy Európa hírű művészt emeljünk ki – Bartha László harmincéves kőszegi tevékenységét.iii A velük is fémjelzett művészeti paletta skáláját gazdagítja 2005 óta a KME.

Az alapító tagok – prof. Erwin Birnmeyer művészettörténész-festőművész, prof. Dr. Lőrincz Zoltán művészettörténész és Németh János festőművész – 2004. november 25-én már második alkalommal találkoztak a pártolók mintegy húszfős csoportjával. Ekkor fogalmazták meg felhívásukat, mely szerint a Csikar Csárdába várták január 11-én 18 órára „mindazokat, akik egyetértenek az egyesület megalakításával, annak céljaival, és sajátos lehetőségeikkel támogatják annak működését”.iv

Az invitálásra sok és sokféle alkotó ember, érdeklődő jelent meg. A közösségteremtés izgalma, a tervek újszerűsége, amolyan addig ismeretlen, felfokozott „szellemi állapot” jellemezte a találkozót. A kezdetben kultúregyesületként aposztrofált közösség végül – Hauer Tamás alpolgármester javaslatára – Kőszegi Művészeti Egyesület elnevezéssel kezdte meg tevékenységét.

 

A több szempontból is különleges csoport megalakulásának pontos dátumaként tehát 2005. január 11-ét jelölhetjük meg. A találkozó alakalmával – közel háromórás egyeztetés után – huszonhatan aláírták a belépési ívet, majd lefektették munkatervüket. A KME hivatalos bejegyzése október 27-re esett. Az egyesület első elnökének Lőrincz Zoltánt, alelnökeinek Erwint Birnmeyert és Németh Jánost választották.

 

  1. KÉPALÁÍRÁS: Erwin Birnmeyer, Németh János és Lőrincz Zoltán Tóth Csaba (elöl) társaságában (Fotó: Németh Iván)

 

Lőrincz Zoltánv (1953 – ) kutatási területe a művészet és a vallás sajátos viszonyának, a reformáció és a művészet kapcsolatának összefüggései, különösen hazánkban, továbbá a protestáns templomépítészet kérdései, a szakrális tér és az építészet viszonya, az ikonográfián belül pedig Szent Márton alakja és ábrázolásai.

ErwinBirnmeyer (1926 – 2015) világpolgár. 2016. március 15-én lett volna 90 éves. 2002-ben költözött Kőszegre, ahová absztrakt korszaka is köthető. Nagy tudásával, kultúraszervező tevékenységével a helyi társadalom véleményformáló részévé vált.

Németh János (1937 – ) hitvallása: „Munkáimban a látványon túl azokat az esztétikai értékeket és humánus tartalmakat keresem, amelyek az ember és a természet örök kapcsolatára utalnak.”

 

Az új kőszegi egyesület megalkotta szabályzatát, és a tagdíjak összegéről is döntött. A diákok és nyugdíjasok háromezer, mások ötezer forint éves tagdíjat fizettek.vi A művészeti csoport támogatás nélkül tartotta fenn magát. Minden kiállításhoz plakát készült, a vendéglátásról maguk gondoskodtak. A politikától és egyházaktól független művészetpedagógiai tevékenységet is felvállaló csoportosulás egy évvel később már 80 tagotvii számlált. Tevékenységük tátongó űrt töltött be Kőszeg civilszervezetei között. Az addig elszigetelten dolgozó alkotók szövetsége erős közösséget ajánlott a csatlakozni vágyók számára. A vezetőség lendülettel és hatékonyan végezte önként vállalt feladatait. Kevesebb, mit három hónap elteltével nagyszabású képző- és iparművészeti promenád kiállítással mutatkoztak be. Az első évben tizenhat, a másodikban pedig ötvenegy rendezvénnyel gazdagították Kőszeg kulturális életét.

 

  1. KÉPALÁÍRÁS: A promenád megnyitója (2005) az Öregtoronyban (Fotó: Németh Iván)

 

A 2005. április 16-a és a május 1-je közti napok azon ritka alkalmak közé sorolhatók, amikor a kisváros utcáin érdemes volt nyitott szemmel járni, nem „csak úgy kirakatnézőben”, céltalanul sétálni. A párját ritkító tárlatsorozat plakátjára huszonnyolc alkotó nevét nyomtatták. Ekkor mutatkozott meg először az egyesület tagsága a nagy nyilvánosság előtt. Már az ünnepi megnyitón kirajzolódni látszott a tervek és a vágyak mögött: a végső cél akkor teljesül, ha Kőszeg Szentendréhez hasonlóan központtá válhat. Mint Lőrincz Zoltán egyesületi elnök megfogalmazta: „Nem kell hozzá más csak a művészeti munka, a város, valamint egy jól működő mecenatúra.” „Merjünk nagyokat álmodni!” – hirdették és vallják ma is az egyesület vezetői. Óhajukat kifejezték még akkor is, amikor Kuntner Ferenc akkori polgármester megígérte, hogy a város meg fogja adni a lehetőséget, de a következőket is hozzáfűzte köszöntőjéhez: „Azt gondolom, fel kell ébredni, és úgy kell megkeresni a megvalósítás útját!” A hét – Öregtorony, Chernel Kálmán Városi Könyvtár, Csillagterem, Árpád-házi Szent Margit Általános Iskola, Írottkő Natúrparkért Egyesület galériája, Brenner-ház, Jurisics-vár – kiállítótér mellett ráadásként, a nyolcadik helyszín április 30-án nyitotta kapuit a Csillagteremben.viii Mindjárt az első bemutatkozás alkalmával az akvarell, olaj, kréta, kollázs, ceruza és tollrajz természetes jelenléte mellett felvonultatták a digitális technikával készült alkotásokat, textilképeket, szobrokat és plasztikákat is. A grandiózus rendezvény átütő sikert aratott. Kőszeg képzőművészeti élete beírta magát a művészetek nagykönyvébe.

 

  1. KÉPALÁÍRÁS / HA lehet, egy teljes oldalt kitöltve: A Promenád kiállítás plakátja (Tervezte Trifusz Péter)

 

Az álmodás, az álmodozás azóta is tart, csakhogy – mint tíz éve tapasztalható –, az egyesülettel együtt álmodik a város és a városkörnyék: immár szellemi és fizikai határok nélkül! Az álmok pedig lassanként valóra válnak! Köszönhető ez annak a célkitűzésnek, amelyet Erwin Birnmeyerix többször megfogalmazott: „Az egyesület célja az is, hogy bemutassa a Kőszegen és a Kőszeg környékén élő alkotókat besorolás, különbségtétel és minősítés nélkül.”

A professzor és az egyesület – nagyon bölcsen – az igazság, a szépség és a jóság hármas görög egységének felfedezését a műélvezőkre bízta és bízza. Ez a mentalitás természetesen veszélyeket is rejt, hiszen az efféle sokszínűség a művészi érték rovására is „működik”, ugyanakkor széles teret biztosít a tagság összetételét illetően – a maga számos előnyével együtt.

A Kőszegi Művészeti Egyesület a kezdetektől sajátos vonásokkal rendelkezik: az egység és az esetleges megosztottság lehetőségét egyaránt magába foglalja, hiszen „többnyelvű” csoportról beszélünk. A tagságot 2016-ra fele arányban magyar, fele arányban nem magyar anyanyelvűek teszik ki. A tendenciát már az első promenád-bemutatkozás névsora is jelzi: Berényi Sándor, Birnmeyer Erwin, Bitter Gerhard, Bitter Hilda, Boross Lászlóné, Csabai Tibor, Förster-Romwinckel Marilies, Hütter Mária, Kamper Lajos, Kamper László, Kántor Sándor, Laing Johanna, L. Kiss Csaba, Marosfalvi Antal, Maruna Annamarine, Németh János, R. Horváth Ildikó, Schüller Arthur, Somorác Pál, Széplaki Balázs, Széplaki Tibor, Széplakiné Tamás Gabriella, Tamás Béla, Torjay Valter, Tornay Endre András, Török Márton Ibolya, Trifusz Péter és Vízi Sándor. Az egyesület bővülésével számos nemzet képviselője, osztrák, német, belga, amerikai, svájci és holland alkotó csatlakozott a kőszegiekhez, mutatta meg munkáit a kisvárosban.

A helyi társadalom olyan szellemi erővel lett gazdagabb, amelynek hatása város- és országhatárokat ível át. Az európaiság egy újabb, olyan formája látszott kialakulni, amely a helyi érdekeket ellenérzés nélkül szolgálhatja, és egyben engedi a „nagyvilágot átölelve simogatni a (szűkebb) hazát”!x Az elmúlt tíz év bizonyította, hogy a többszínűség inkább előnyt jelentett még akkor is, ha voltak olyanok, akik éppen ezért maradtak távol, alakítottak újabb, hasonlóan tevékeny egyesületet.xi

 

Az elmúlt tíz év áttekintése – a terjedelmi határokat figyelem bevéve – nem mellőzheti néhány kiemelkedő kiállítás számbavételét.

Az első, promenád bemutatkozást már említettük. Ezt követően a KME német származású, világlátott alelnökét 2006-ban, egy önálló bemutatkozás alkalmával ismerhette meg a hazai közönség. Erwin Birnmeyer az Öregtoronyban (Zwingerben) kiállított harminc képével ünnepelte nyolcvanadik születésnapját. Az elnök, Lőrincz Zoltán ekkor mondta róla: „Új színt hozott a városba” az egykor zongoraművésznek induló alkotó. Hamar megismerték a kőszegiek. Feleségével Balatonalmádiból 2002-ben költözött Kőszegre. Sajnos már csak múlt időben szólhatunk róla: 2015. november 5-én elhunyt. Azok közé tartozott, akik mint a „régiek”, kiültek a szabadba, és a „természetről a természetben” alkottak.

 

Rengeteg munka, rengeteg feladat… A kezdeti tapasztalatszerzés, a megmutatkozás után hamar megfogalmazódott a kérdés: „Mit tudunk kezdeni a különböző kvalitásokkal?” A választ sok más mellett a „nagy durranás”, az Öregtoronyban berendezett kiállításxii adta meg, melynek címe egyszerűen: „Bartha László” volt.

 

  1. KÉPALÁÍRÁS: Bartha László ( Tóthárpád Ferenc felvétele 1995-ből)

 

Laci bácsi szellemisége később – 2008 augusztusában – egy kiállítás címét kölcsönadva „visszatért”. Az újabb szenzáció, a Cirkusz téma égisze alatt, összesen harminc művész szobrai és képei mutatták be a „porond”, az élet vidám és árnyékos oldalát.xiii

 

  1. KÉPALÁÍRÁS: A „Cirkusz” megnyitóján Erwin Birnmeyer Básthy Béla alpolgármesterrel (Fotó: Németh Iván)

 

Nyilvánvalóvá vált, hogy kialakulni látszik egy Kőszeg központú szellemi (kis)régió, amelynek kereteit már nem az önkényesen kijelölt, természetesen összetartozó kulturális és földrajzi egységeket lehetetlenné tevő határok „moderálják”.

 

Térjünk vissza a kezdetekhez! A 2006. évi decemberi közgyűlésükön megválasztott vezetőség régi és új tagokkal állt fel. Az elnök dr. Lőrincz Zoltán, alelnökök Erwin Birnmeyer és Németh János lett. A titkári feladatokkal Maurer Pétert bízták meg. (Őt követte Széplaki Réka, dr. Schrott Géza és Mareliese Förster-Romschwinkler.) A pénztárosi teendőket Rena Wörner (2012-től Wolfgang Koppermann) látta el. Ekkor fogalmazták meg konkrétan, hogy az egyesület tevékenysége ne csak a képzőművészetre szorítkozzon, hanem más művészeti ágak is jelenjenek meg programjaikban. A KME, amely az UNESCO által József Attila-évnek kinevezett esztendőben született, és éppen a költészetnapi rendezvényeket tömörítő héten invitálta közönségét a második rendezvényére: a németújvári (Güssing) várba Konrád Györgyöt látta vendégül.xiv

Az alkotóközösség az első perctől számos külföldi kapcsolattal rendelkezik, a különböző nemzetek képviselőinek, a társművészeteknek is teret ad. Az alábbi felsorolás mutatja – ha arányaiban el is marad a „testvérprogramok” jelentősége a képzőművészeti kínálattól –, hogy jelenlétük a kisváros életében nem elhanyagolható. Egyebek mellett felolvasó és zenei estek színesítették a kisvárosi hétköznapokat. Néhány kiragadott példa: A vendégek között szerepelt kétnyelvű felolvasással Wilma Brauneis és Péterfi Ilona, itt járt Dragomán György. A „Reneszánsz éve” alkalmából és Bartha László életéről és munkásságáról Lőrincz Zoltán, Erwin Birnmeyer pedig Trifusz Péter munkásságáról tartott előadást. Ottlik Géza születésének 100. évfordulójára Wilma Brauneis (németül) és Péterfi Ilona emlékezett.

Mesék és zene címmel közreműködőként szerepelt Wilma Brauneis, Péterfi Ilona, Ruth Patzelt és Helga Hamp. Zenélt a Camerata Pannonica, Christine Grafl és a helyiek közül Ágota Zoltán, Csárics Sándor és Maitz József triója, a Tóner Quartett, a Kőszegi Vonósok, énekelt Soskó András…

 

Ugyancsak 2007-től számítható az a jelentős változás, hogy az egyesület igazi otthonra talált a Chernel utca 18. szám alatti szecessziós házban (később Művészetek Háza), melyet térítésmentesen vehettek használatba.xv Azelőtt és a 2015-ös kényszerű kiköltözést követően a Chernel Kálmán Városi Könyvtárban, a Jurisics-várban, az Öregtoronyban és a Csillagteremben kerültek falra a bemutatásra szánt műveik. (Találkozókat tartottak a Csikar Csárdában és a Kulacs étteremben is.) Az saját kiállítótér jelentőségének hangsúlyozása mellett meg kell említeni, hogy – országos viszonylatban – a művészek számára nem jelentett nagy kihívást, hangsúlyos vonzerőt a kőszegi Művészetek Háza. Ez azonban – mint látni fogjuk – nem akadályozta a „nagy nevek megszerzését” sem.

Az ötéves jubileumot egy újabb, sokadik kiállítással ünnepelték, amely a Fény címet kapta. A jeles alkalmon Básthy Béla alpolgármester is köszöntötte a megjelenteket, a kiállítást pedig Majthényi László a Vas Megyei Közgyűlés alelnöke nyitotta meg.

Hasonlóképpen, de már a Művészetek Házából kiköltöztetve,xvi a Csillagteremben idézték fel 2015. augusztus 29-én az elmúlt évtizedet – adta hírül a helyi újság, a Kőszeg és Vidéke.xvii Kiállítás megnyitó, ünnepi megemlékezés valamint kerti parti várta az egyesület tagjait és a barátokat. Német János üdvözölte a megjelenteket. Szólt a kezdeti lépésekről, amelyek 2004-ig vezethetők vissza. Ez alkalommal mutatták be azt a CD-t is, amelyen Németh Iván felvételei segítségével végigkövethetők az egyesület jelentősebb eseményei. A jeles alkalmon Lőrincz Zoltán köszöntötte a tagságot, emléklappal külön azokat is, akiknek sokat köszönhet az alkotóközösség. Az alapító atyát Erwin Birnmeyert állva tapsolták meg a jelenlévők. Huber László emléklappal díjazta az egyesület munkáját, a Kőszegi Vonósok pedig kitűnő muzsikával emelték az ünnep hangulatát.

 

Az elmúlt évtized egyesületi életéből ki kell emelnünk néhány momentumot. Minden csoportosulás működőképességének előfeltétele, hogy van, vannak olyanok, akik a „vállukon viszik az egészet”! Mások mellett a titkár, Lőrincz Zoltán kiterjedt szakmai ismeretségének, baráti kapcsolatainak köszönhető az elismert Kossuth-díjas művészek, köztük Bartha László (1908 – 1998), El Kazovszkíj (1948 – 2008), Orosz István (1951 –) és Somogyi Győző (1942 –) „jelenléte” a kisvároshoz mérten nagyszerű kiállítótérben. Jelentőségét tekintve ide kell sorolnunk a Művészetek Háza megnyitásának alkalmából (2007. március 15.) rendezett Erich Lessing (1923 –) képeiből álló anyagot, amely az 1956 – Budapest címet kapta. Az egyesület a jeles esemény apropójából egy, a fotóművész ’56-os képeit tartalmazó CD-t is megjelentetett.xviii

 

  1. KÉPALÁÍRÁS: Erik Lessing fiatalkori arcképexix(Fotó: Leopold Museum)

 

A különleges együttműködés másfajta példája a KME, Kőszeg Város Önkormányzata és a Béri Balog Ádám Általános Iskola együttműködésének gyümölcseként megvalósult magyar, osztrák, olasz, nigériai, türkmenisztáni résztvevőkkel létrehozott „multikulti” rendezvény.xx

 

  1. KÉPALÁÍRÁS: „Multikulti” 2014-ből (Fotó: Németh Iván)

 

A kiemelt programok főszereplőinek említése mellet, szólnunk kell azokról is, akik rendszeres jelenlétükkel, alkotásaikkal mozgásban tartják az egyesületet, legyenek azok művészek vagy „csak” pártoló tagok. Az alkotások létrehozása mellett az ő érdemük, hogy a képek a falakra kerülnek, hogy plakátok készülnek, hogy látogatási időt biztosítanak, hogy tiszta, rendezett miliő fogadja a látogatókat, hogy a társművészetek is megjelennek a megnyitókon, és az is, hogy finom falatok, italok kínálják magukat a vendéglátó asztalokon.

A KME munkáját kuratórium irányítja. Jelenlegi tagjai: Prof. Dr. Lőrincz Zoltán művészettörténész-elnök, Németh János festőművész és Ing. Gerhard Krutzler alelnökök. Pénztáros Wolfgang Koppermann, titkár Oroszné Kupi Terézia. Szakmai tanácsadók: Kamper Lajos, Petky Péter és Rónaszéki Linda.

 

  1. KÉPALÁÍRÁS: Jubileumi ünnepség a Református Templomban 2015 nyarán (Fotó: Németh Iván)

 

Tízéves a Kőszegi Művészeti Egyesület, amely rendkívül magas, 122 fős taglétszámmal büszkélkedhet. A korábbi 60 %-ban magyar anyanyelvű közösségben mára fele arányban vannak jelen és tevékenykednek a nem magyar anyanyelvű tagok. Ugyanez az arány mutatkozik a művészek számát (34 fő) vizsgálva is. A nemzetközi csoport számos álma valósult meg tíz év alatt, és számos álma továbbra is álom maradt.

A KME keresi a helyét, elsősorban azt az otthont, amelyet véglegesen birtokba vehet, s talán helyet adhat egy Kőszegi művészeti panteonnak is, hiszen újra és újra felmerül – egyelőre eredménytelenül – egy olyan kiállítótér létrehozásának a szükségessége, amely helyet adhatna Bartha László, Tornay Endre András, Kodolányi László és Erwin Birnmeyer munkásságának. (És miért ne lehetne ez a központ a kőszegi irodalmi panteon bölcsője is?)

Reális álmok ezek az igazság, a szépség és a jóság triumvirátusa nevében. Költői a kérdés: Szükség volna az említett hármas diadalára? Ars longa, vita brevis!xxi Van tehát jó néhány sürgős tennivaló! Reméljük, hogy nem marad velük magára a kőszegi civiltársadalom e meghatározó csoportja, s a Kőszegi Művészeti Egyesület és a többi hasonló – zenei, irodalmi, kulturális – csoportosulás által talán megvalósulhat a nagy álom, hiszen, mint Lőrincz professzor úr is vallja: „Kőszeget az Isten is a művészetek városának teremtette!”

 

***

 

A Kőszegi Művészeti Egyesület / Kőszeger Kunstverein képzőművészeti kiállításai

(2005 – 2015)

 

2005

Április / Promenád kiállítás húsz kőszegi és régióbeli művésszel, valamint öt kőszegi és szombathelyi művész bemutatkozása a Hotel Írottkőben. Június / az egyesületi tagok bemutatkozása a városi könyvtárban: A kék szín címmel. Szeptember / Képek Európából – az egyesület kiállítása. November / Őszi kiállítás a könyvtárban. (Ebben az évben összesen tizenhat rendezvénnyel léptek a nyilvánosság elé.)

 

2006

Április / Bartha László (1908 – 1998) – kiállítás a Zwingerben (Öregtorony). Május / Kodolányi László szobrai az Öregtoronyban. Június / A kék szín c. kiállítás a könyvtárban. Szeptember / Egyesületi kiállítás A portré ma címmel. Október / Széplaki Gabriella üvegtárgyai. November / Az egyesület Őszi kiállítása. (Az év folyamán összesen ötvenegy különféle rendezvény.)

 

2007

Április / A Nagybányai Tájképfestő Telep bemutatkozása; június / Cirkusz – az egyesület tagjainak kiállítása; október / A százhalombattai SZAK Stúdió kiállítása; november / Őszi kiállítás az egyesület művészeinek munkáiból.

 

2008

Március / Ördög László emlékkiállítás; május / A Lelkes család kiállítása; június / Az egyesület művészeinek tavaszi kiállítása. Július / Mészáros György kiállítása; július / Marosfalvi Antal műveinek tárlata; és a Grazi szecesszió művészeinek bemutatkozása. Augusztus / Bartha László születésének 100., halálának 10. évfordulója alkalmából rendezett kiállítások; szeptember/ A nagykőrösi Révay Gyűjtemény bemutatója; október / Kamper Lajos, Horváth Ildikó és Csabai Tibor tárlata, valamint az egyesület őszi kiállítása.

 

2009

Április / Petky Péter kiállítása; május / Találkozások – az egyesület tagjainak kiállítása; július / Máger ÁgnesFestészet és ofszet” és Pannóniai sajátosságok c. kézműves kiállítás (Kőszeg, Nikitsch); szeptember / Bartha Ágnesxxii és Takáts Márton kiállítása.

 

2010

Március / „Fény” c. egyesületi kiállítás. Április / Heimatgefühle Vaihingen an der Enz (Németország) művészeinek vendégbemutatója; június / Héléne Len Hagendoorn (Hollandia) az Idő sodrásában és 1945-től 2010-ig címmel Maria Elisabeth Förster-Romswinckel képei; július / Isztambul, kilátás az ablakombólxxiiiErwin Birnmeyer képei Orhan Pamuk kísérőszövegével; szeptember / Fonalak és FormákTamás Béla és Petky Péter, valamint Bacchus Barátai a Soproni Képzőművészeti Társaság tagjainak kiállítása; október / Őszi tárlat.

 

2011

Április / Vízxxiv – egyesületi kiállítás; május / Nyolcvanadik tavaszMarosfalvi Antal képei; június / Hagyomány és modernitás között – kézműves kiállítás. Július / Call & responseRuth Patzelt (Ausztria), Otrebski Andrzej (Lengyelország) fényképei, és Seierl Wolfgang (Ausztria) képei; augusztus / kössünk kardot az…”Somogyi Győző munkáiból; és Dialóg – festészet, grafika, líra  Christine Grafl műveiből; szeptember / Ősz – egyesületi tárlat; október / Trifusz Péter Testbüfé c. kiállítása Gergye Krisztián kortárs táncos-

koreográfus közreműködésével.

 

2012

Április / Építészet – az egyesület tagjainak kiállítása; május / TalálkozásLen Hagendoorn és Annemarie Hollweck munkái; június / Formák, színek, évszázadokNémeth János képei; július / A Veszprémi Művészeti Céh kiállítása; augusztus / Sinan Gültekin bemutatkozása Emberek hazámból címmel Nazim Hikmet könyve alapján" (Törökország); valamint 3 D címmel Elisabeth Holzschuster és Erhart Ehm kiállítása; szeptember / „Őszi tárlat.

 

2013

Április / Werner Schuster, Ernst és Hertha Weihs munkái Sugárzás és tűz címmel; május / Ördögh László és Naomi Devil Virtaura, valamint Színek és formákpárbeszéde címmel Eva Klink, Otakar Sliva tárlata; június / A KUKMA Művészcsoport (Markt Allhau, Ausztria) Illúzió c. bemutatója; július / In MemoriamDóczi László és Tornay Endre András; augusztus / Az Ostromnapok rendezvényén a Törökország és Orosz István Paradoxometria c. kiállítása; szeptember / Őszi egyesületi kiállítás a Zene témában.

 

2014

Április / az egyesület tagjainak kiállítása Béke, ahogyan én képzelem címmel; és In memoriam Krieg Ferenc; május / Marlies Wüntscher és a Béri Balog Ádám Általános Iskola kiállítása, Multikulti; június / Családi körTóth Csaba, Varga Bernadett és Tóth Katalin bemutatkozója; június / Színek tobzódása – Kántor Sándor kiállítása. augusztus / A török iparművészet remekei; szeptember / Szín és fény – A KUKMA Művészcsoport rendezvénye, valamint az őszi kiállítás: „…in vino veritas…”; október / Kántor Sándor 70.

 

2015

Február / Művészet – határok nélkül. Helyszín az oberpullendorfi (Felsőpulya) Szent István-ház, és Erwin Birnmeyer - Absztrakt képek c. tárlata. Március / Visszapillantás 10 éves a Kőszegi Művészeti Egyesület. Május / Orgoványi Anikó Himnusz c. kiállítása. Június / Mil Vega (képek) és Anna Jenner (szobrok). Augusztus / Török mesék - A Kőszegi Jurisics Miklós Gimnázium diákjainak tárlata; valamint a 10 éves  a Kőszegi Művészeti Egyesület – egyesületi tárlat. Szeptember / Szervusz Kőszeg – a Mödlingerkünstlerbund kiállítása. Október / Hanzl Klára grafikus-képzőművész és Gorza Péter fotós-képzőművész tárlata.      

 

A művészeti egyesület 2016-ra hét kiállítással készül, melyek közül több a város nagyrendezvényihez is kapcsolódik.

 

i Bakay Kornél (szerk.): A Kőszegi Önkéntes Tűzoltó Egyesület rövid története 1868 – 1993. Kőszeg, 1993, Kőszegi Önkéntes Tűzoltó Egyesület.

ii Tóthárpád Ferenc: A kőszegi kaszinó 170 éve – Adalékok a Kőszegi kaszinó(k) történetéhez (1832 – 2003). Kőszeg, 2003, Kőszegi Várszínházért Alapítvány.

iii Bartha László halálának napját több „forrás” tévesen jegyzi. (A helyes adat:1998. február 5.)

iv Különfélék – Egyesületi hír. Kőszeg és Vidéke, 2004. dec. 17. 5. o.

vi (ni): Művészeti egyesület alakult - A tagok már készülnek az áprilisi bemutató kiállításra.Vas Népe, 2005. jan. 13. 7. o. Önkormányzati támogatást is reméltek, „ami az alakulás évében kiváltképp jól jönne”.

vii Számítógéppel írt egyesületi névsor (2006) a KME irattárából.

viii A Református Templom földszintjén létrehozott kiállítótér. Tervezte Csete György, átadták 1996-ban.

ix Az alapítóatyával készített interjú megtalálható a Kőszeg és Vidéke 2006. évi áprilisi számában (14. o.): Tóthárpád: Rückblikk – Visszatekintés - Erwin Birnmeyer kiállítása; Lásd még: Kiss János: Kávészünet Erwin Birnmeyer művészettörténésszel. Kőszeg és Vidéke, 2009. júli. 10. 6. o.

x Versrészlet. Tóthárpád Ferenc: Ezredvég. In Tóthárpád Ferenc: Versus. Budapest, 2001, Uránusz Kiadó.

xi 2011 márciusában megalakult a Csók István Művészkör. Névadó ünnepségüket március 24-én a városi könyvtárban tartották.

xii Plakát: Bartha László – kiállítás a Zwingerben. A megnyitó 2006. ápr. 08. 16.00 órakor volt.

xiii Lásd még: Tóthárpád: Ha cirkusz, akkor Bartha. Kőszeg és Vidéke, 2007. júli. 14. 10. o.

xiv 2005. május 27. Németújvár (Güssing).

xv A Művészetek Házává alakuló szecessziós ház bérmentes használata nem jelenti azt, hogy a fenntartás nem járt különkiadásokkal is. 2010-ben értesülhettünk arról, hogy az egyesület támogatókat keres, mert az épület lapostetője beázik, és a felújítás mintegy 1000 eurót tesz ki.

xvi Az épületet a KRAFT program vette birtokba.

xvii Tóthárpád Ferenc: A művészetek városa. Kőszeg és Vidéke, 2015. szept. 17. 20. o.

xviii Erich Lessing a forradalmat a kezdetektől végigfotózta, ezáltal az egyik legjobban dokumentált képi világ, amely az 1956-os eseményeket megörökítette, az ő nevéhez fűződik.

xix Erich Lessing fotográfiái – Leopold Museum. A Kőszegi Művészeti Egyesület DVD-je. (2007)

xx Lásd még Kiss János: Kiállítás a „multikulti” jegyében. Kőszeg és Vidéke, 2014. júni. 14. 20. o.

xxi A művészet hosszú, az élet rövid!

xxii Bartha Ágnes zománcművész-ékszertervező-ötvös – Bartha László lánya.

xxiii Ebben az évben (2010) Essen, Isztambul és Pécs voltak Európa kulturális fővárosai. Ez adta az ötletet a kiállítás megrendezéséhez, amely azért is aktuális volt a KME számára, mert a Nobel-díjas író – Orhan Pamuk – Isztambulnak ugyanabban a városnegyedében élt, ahol később Erwin Birnmeyer is.

xxiv A Kőszegi Művészeti egyesület eredeti szándéka az volt, hogy a négy őselem (a Föld, a Víz, a Tűz, a Levegő) mindegyike egy-egy kiállítástémaként szerepeljen, a sorozat azonban nem folytatódott.   

 

 

 

 

 

Erwin Birnmeyer 2015. november 5-én hunyt el  az Oberwart-i kórházban, 2016. március 15-én lett volna 90 éves.  Münchenben született egy értelmiségi, tanár, s művész családban, édesapja is ugyannak a kaufbeureni gimnáziumnak volt a tanára. Szülei zongoraművésznek szánták a nagyon tehetséges ifjút. Erwin Birnmeyert „csak” 1944-ben hívták be katonának, közvetlenül az érettségi után. Hamarosan szovjet fogságba esett és fél évtizedig embertelen körülmények között kőbányában dolgozott. A keze olyan sérüléseket szenvedett el, hogy ezzel a zongoraművészi ábrándok szertefoszlottak, de megmaradt a másik nagy szerelem, a képzőművészet. Ámulatba ejtő hogy mindezek ellenére, hogyan dokumentálta a kőbánya mindennapjait, fogva tartóitól „kunyerált” papír lapokon, fecniken és kis fatáblákon dokumentatív módon örökítette meg a szörnyűséges  mindennapok valóságát egy fogolytáborban. Az adott lehetőségekhez képest lenyűgöző színvilág, egyedülálló kompozicionális megoldások és izgalmas karakterek jelennek meg ezeken a rajzokon. Ezt az anyagot a Kaufbeureni Városi Múzeum mutatta be

2013. júliusában, amelyet volt szerencsém megnyitni (Stein auf Stein címmel) és amely ma a művész ajándékaként a múzeum gyűjteményét gyarapítja. Ez az anyag nem csak a német történelem képi dokumentálása szempontjából izgalmas, hanem egy művész életútja és élményanyaga szempontjából is.  Édesapja nyomdokait követve 1950- 54 között a müncheni Képzőművészeti Akadémián egyszerre tanult művészettörténetet, méghozzá a világhírű Hans Sedlmayr-nél, (aki magyar gyökerekkel is rendelkezett), valamint festészetet és művészetpedagógiát. Firenzében, Rómában és Milánóban is volt vendéghallgató. Rövidesen 1956-tól Athénbe került, ahol nemcsak az ottani német gimnáziumban tanított művészetet és zenét, de az egyetemen régészetet is hallgatott. Megtanult újgörögül is. 1958-tól az isztambuli német gimnázium tanára majd az ottani egyetemen vendégtanára és művészettörténeti előadásait már törökül tartotta.1963-ban, visszatér Bajorországba, Kaufbeurenbe édesapja örökébe lépve, egészen 1986-ig, nyugdíjazásáig az ottani gimnázium tanára. Kutatóprofesszori kinevezést kap. Számtalan hazai és külföldi kiállítás, előadás. A bajor gimnáziumok művészeti oktatásának programját ugyancsak ő dolgozta ki. 1987-ben vehette át Kaufbeuren város művészeti díját. Nyugdíjazásától már teljesen a művészetnek szentelhette életét. Számtalan publikáció szerzője, amelyeket a művészet és politika, esztétika, társadalom összefüggésében irt 1995-97 között a Kaufbeuren-i Művészetek Háza vezetője, számtalan külföldi kiállítás kurátora az ottani művészeti akadémia vezetője 1997-99 között. Megszámlálhatatlan neves és rangos kitüntetés és díj birtokosa, Kőszeg városától is elismerő oklevelet kapott. 2000-ben Balatonalmádiba, majd két évvel később Kőszegre költöztek. 2005-ben a Kőszegi Művészeti Egyesület alapító alelnöke, amely tisztséget 2009-ig tölti be. 2010-ben Pécs Isztambul és Essen mellett Európa kulturális fővárosa volt, ebből az alkalomból születtet az ötlet, hogy egy olyan kiállítást rendezhetnénk- ami talán egyedülálló volt Európában-„Isztambul-Kilátás az ablakomból” Erwin Birnmeyer képei és Orhan Pamuk török író kísérőszövegével (magyarul és németül ugyanaz az a szöveg és leírás). Erwin ugyanabban a városnegyedben élt, ahol a Nodel-dijas író. Végtelenül izgalmas volt olvasni, amit az író leirt és nézni azt, amit a festő látott. Isztambul valóságának két oldala, láthattuk és olvashattuk,amiről Horatius is olyan szépen beszél „Ut pictura poesis”. Életművének mintegy foglalata és búcsúja az ez év február 21-én a Kőszeg-i Vár Lovagtermében rendezett absztrakt kiállítása volt. Bartha László művészetét megismerve egyre jobban foglalkoztatták az absztrakt irányzatok. 2008-ban Bartha László születésének 100-ik évfordulóján a Kőszeg-i  Művészetek Házában  rendezhettünk egy kiállítást, amely végső lökést adott Erwin Birmeyer absztrakt gondolkodásmódjához és kifejezésvilágához. Néhány év alatt egy olyan „expressziv absztrakciót” hozott létre itt Kőszegen, amely még az Európában számon tartott nagyok közül is keveseknek sikerült, hálás vagyok, hogy ezt a kiállítást én nyithattam meg. A kiállítás kurátora és rendezője másik nagy tisztelője Trifusz Péter volt.  Abból adódóan, hogy életének utolsó tizenöt évét hazánkban töltötte és absztrakt korszaka Kőszeghez köthető: most már nemcsak a német művészettörténet, hanem a magyar művészettörténetnek is része életműve.

Ezért is lenne méltó helye az általam megálmodott „Kőszegi Pantheon”- ban.

Isten veled Erwin!

 

Prof. Dr.Lőrincz Zoltán

művészettörténész, egyetemi tanár,

a Kőszegi Művészeti Egyesület elnöke

 

 

 

Kedves Egyesületi Tagok,
Barátaink,

2016.február 1-én tartottunk kuratóriumi ülést és egyesületünk életével kapcsolatos további lépéseket megbeszéltük. Ennek értelmében:

1. Éves közgyűlésünk:
2016. február 29. 18 óra, Kőszeg, Csikar Csárda

Napirendi pontok:
- a módosítottalapszabály elfogadása
- pénztári jelentés
- új pénztáros megválasztása (Wolfgang Kopperman lemondott tisztségéről)

2. 2016. március 15-én szeretnénk Prof. Erwin Birnmeyer 90.ik születésnapján a Kőszegi Református templomban emlékezni, amelynek a programja: 10 óra Emlékülés, 11 óra Kiállításának megnyitója

3. Egyesületünket meghívták Ausztriába (Markt Allhau) 2016. májusára egy kiállításra. Mindazon művészek akik szeretnének kiállítani, kérjék vegyek fel a kapcsolatot Lőrincz Zoltánnal.

4. 2016. április 22-én nyílik egyesületünk tavaszi tematikus kiállítása. Akik szeretnének kiállítani kérjük jelentkezzenek ugyancsak Lőrincz Zoltánnál. A tárlattal kapcsolatos tovább információkat később jelezzük.

5. Tervezett kiállításaink 2016-ban:
- március 4. 17 óra Rónaszéki Linda, Vár, földszinti terem
- április 22. 18 óra, „Sárkány” Egyesületünk tavaszi tárlata, Vár, Lovagterem
- május 6. 18. óra Radnai Endre kőszegi tájképei, Vár, földszinti terem
- június 3. 18 óra Gyarmathy Ágnes díszlet és jelmeztervező, Vár, Lovagterem
- augusztus 4. 18 óra „Török kiállítás”, Vár, Lovagterem
- szeptember 22. 18 óra, KUKMA Künstlergruppe, Vár, Lovagterem
- október 28.18 óra, ART FORUM, Vár, Lovagterem

6. Honlapunkat sikerült aktualizálni. Kérjük kísérjék figyelemmel, hiszen minden újabb információt ittis szeretnénk közzé tenni:www.koszegart.hu

Minden kedves Egyesületi Tagunknak békességben és eredményekben gazdag új esztendőt kívánunk.

Kőszeg, 2016. február 2.
A kuratórium nevében.

  Prof.Dr. Lőrincz Zoltán
elnök
 
Ing. Gerhard Krutzler
alelnök
Németh János
alelnök
Oroszné Kupi Teréz
titkár